Europäischer Rechnungshof - European Court of Auditors
Az uniós terv jelentős mértékben segített kezelni a beruházási hiányt, bár célját nem sikerült teljes mértékben elérnie
Sajtóközlemény
Luxembourg, 2025. március 19.
Az uniós terv jelentős mértékben segített kezelni a beruházási hiányt, bár célját nem sikerült teljes mértékben elérnie
- Az ESBA jelentős összegű finanszírozást biztosított, miután a 2007–2008-as pénzügyi válság után zuhanni kezdtek a beruházások
- A cél az volt, hogy 500 milliárd euró többletberuházást mozgósítson a reálgazdaságban, ám ezt nem sikerült teljes mértékben elérni
- A 2022 végéig bejelentett beruházásokat 26%-kal túlértékelték
Az Európai Számvevőszék ma közzétett jelentése szerint az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) jelentős mértékben segített kezelni az Unióban a 2007–2008-as pénzügyi válság nyomán kialakult beruházási hiányt. Az ESBA azonban csak háromnegyed részben tudta megvalósítani azon célkitűzését, hogy 2022 végéig félbillió euró összegű többletberuházást mozgósítson a reálgazdaságban. Emellett az Európai Bizottság nem értékelte utólagosan, hogy az ESBA segítségével olyan beruházások valósultak-e meg, amelyekre egyébként nem került volna sor.
Az ESBA-t – más néven az európai beruházási tervet vagy a Juncker-tervet – az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) Csoport hozta létre 2015-ben. Fő célja a 2007–2008-as pénzügyi válságot követően, egészen 2014-ig az uniós országokban jelentkező beruházási hiány kezelése volt, miután az Unióban a 2007. évi csúcsértékhez képest mintegy 15%-kal (megközelítőleg 430 milliárd euróval) csökkent a teljes beruházási kiadás. Az ESBA 26 milliárd euró összegű uniós költségvetési garanciát nyújtott, emellett az EBB 7,5 milliárd euró forrást biztosított az infrastruktúra és az innováció támogatására, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv) számára. Ezt az összeget 2022 végéig, kiegészítő köz- és magánberuházások bevonásával
15-szörösére tervezte megsokszorozni.
„Az ESBA, bár nem érte el teljes mértékben a beruházási célvolument, jelentős mértékben hozzájárult az uniós beruházási hiány kezeléséhez, és sokféle tevékenységet támogatott a mikrofinanszírozástól a nagy infrastrukturális beruházásokig” – jelentette ki Lefteris Christoforou, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag.
A számvevők megállapították, hogy a 2022 végéig – a finanszírozásról való megállapodás határidejéig – bejelentett, 503 milliárd euró összegű többletberuházást valójában 131 milliárd euróval túlbecsülték. Ez a becslési probléma a multiplikátormódszer Bizottság és EBB általi kialakításának és alkalmazásának hiányosságaira vezethető vissza. A multiplikátorhatást ugyanis részben olyan finanszírozásra alapozták, amelyet még nem folyósítottak a végső kedvezményezetteknek, más uniós eszközök által mozgósított beruházásokat is helytelenül az ESBA-nak tulajdonítottak, illetve beszámítottak törölt beruházásokat is.
Az ESBA fő előnye, addicionalitásának lényege, azaz a reálgazdaság számára nyújtott hozzáadott értéke az volt, hogy nagyobb kockázattal járó beruházásoknak is biztosított támogatást. Más szóval az uniós garancia a tervek szerint olyan beruházási projektekre irányult, amelyeket máskülönben, például az EBB szokásos műveletein keresztül – legalábbis ugyanolyan mértékben – nem lehetett volna végrehajtani. A pénzügyi közvetítők (például a bankok és a tőkealapok) kedvezően értékelték az ESBA addicionalitását, mivel az szerintük nagyobb beruházási volument tett lehetővé, növelte az egyéni beruházások szintjét és új befektetőket vonzott be. A Bizottság azonban nem végzett utólagos elemzést az addicionalitásról, amely meggyőző bizonyítékkal szolgált volna arra nézve, hogy a közpénzek ténylegesen milyen mértékben ösztönöztek további beruházásokat.
Az ESBA nagy vonalakban teljesítette a kitűzött célokat, és a Bizottság és az EBB megfelelően nyomon követte az ESBA tartalékképzését és pénzmozgásait. A nyomon követés azonban nem volt átfogó, és a beszámolást nem ellenőrizték megfelelően. Sem a Bizottság, sem az EBB nem kísérte figyelemmel, hogy az ESBA hogyan segíti elő a foglalkoztatást és a fenntartható növekedést, mivel az ESBA-megállapodás nem határozott meg erre nézve célértékeket, és nem számoltak be részletesen a nem uniós országokban végrehajtott beruházásokhoz nyújtott ESBA-támogatásról. A 2021. év végi tényleges adatok alapján továbbá a Bizottság arra számított, hogy az ESBA költségvetési szempontból legalábbis semleges lesz, de mindeddig nem készült becslés az ESBA élettartama alatti veszteségekről vagy nyereségekről.
A számvevők arra kérik a Bizottságot, hogy átláthatóbb módon számoljon be az ESBA-ról, és javítsa a ténylegesen mozgósított beruházások becslésének módszerét. Bár egyes ESBA-beruházások még folyamatban vannak, a levont tanulságok segíthetnek más, uniós költségvetési garanciák felhasználásával járó programok – például az ESBA utódja, az InvestEU – irányításának javításában.
Háttér-információk
Az ESBA célja a 2007–2008-as pénzügyi válságot követően a versenyképesség és a gazdasági fellendülés fokozása, valamint a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása volt. Felhasználási köre az induló innovatív vállalkozásoktól egészen a nagy infrastruktúrákig terjedt. A finanszírozás különböző mértékben, de minden uniós országhoz eljutott. 2022 végéig az ESBA a Bizottság szerint összesen 841 957 végső kedvezményezettnek nyújtott támogatást.
„Az Európai Stratégiai Beruházási Alap: Jelentősen hozzájárult a beruházási hiány kezeléséhez, de 2022 végéig nem teljesen érte el az 500 milliárd eurós célt a reálgazdaságban” című, 07/2025. sz. különjelentés már elérhető a Számvevőszék honlapján. Ez az ellenőrzés az ESBA teljesítményéről szóló, 2019-ben kiadott számvevőszéki különjelentésre épül.
Contact:
Tlačové oddelenie EDA: press@eca.europa.eu
Damijan Fišer: (+352) 621 55 22 24